Bakancslista – mindenképp kell egy utazónak?

A bakancslista legalább annyira elcsépelt szó lett az utóbbi években, mint a komfortzóna. Az is baj, ha van, az is, ha nincs, különben sem az a cél, hogy kipipáljuk a városokat, látnivalókat, az utazás nem erről szól, mások szerint meg pont hogy igen. De olyan is akad, aki szerint a lista visz közelebb az álmaidhoz. Most akkor melyik igaz?

Disclaimer: valószínűleg már százszor elmondtam, hogy utálom a bakancslista szót, de kénytelen leszek párszor leírni ebben a bejegyzésben, mert nem találtam olyan kifejezést, ami helyettesíthetné.

Ez a lista alapvetően arról szól, hogy az ember összegyűjti azokat az élményeket, amelyeket mindenképp szeretne megtapasztalni, mielőtt meghal. Én ezt a halál-dolgot kivettem a saját értelmezésemből, illetve szerintem mindenki kicsit másképp értelmezi a bakancslista fogalmát – valaki helyeket rak rá, valaki élményeket, amelyek nem is feltétlenül utazáshoz társíthatóak. Bár nem láttam a releváns filmet, úgy tudom, hogy abban sem kizárólag az utazásra fókuszálnak, mégis a köztudatban nagyon összefonódott ez a fogalom a világjárással.

Nekem kell, igen – de miért?

Egyrészt azért, mert imádom a listákat. Szeretem összeállítani őket, és azt is szeretem, hogy utána látom magam előtt, hogy mi vár még rám, engem ez megnyugtat. Ugyanezt csinálom a könyvekkel, jó ránézni a várólistámra és látni, hogy nem fogok kifogyni az olvasnivalókból, mindig lesz, ami érdekel. A városokat azért is gyűjtöm, mert nem akarok mindenhova elmenni. Lehet, hogy eljön az a nap, amikor el akarok utazni Párizsba vagy fel akarok menni az Akropoliszhoz, de jelenleg egyik sem érdekel, és ez a lista közvetetten ezt is nyomon követi. A bakancslista segít fókuszáltan látni, ami igazán foglalkoztat. Illetve feledékeny lány vagyok, szükségem van listára az élet minden területén. :)

Mit jelent a bakancslista nekem?

A legfontosabb: nem pipálgatást. Nem letudni akarok helyeket és élményeket, hanem átélni, és ha kifejezetten jó volt, akkor akár többször is. Tipikus újramegnézős ember vagyok, vegyük példaként a kedvenc olasz városaimat, ahova többször is elmentem, mert imádom őket, és bárhova bármikor visszatérnék. Nem kell a kapargatós térkép, mert nem az a célom, hogy minél több országba eljussak, nem trófeákat gyűjtök. De amikor fellobban bennem a wanderlust egy új hely iránt, az mindig nagyon klassz érzés, és ezt valahol rögzítenem kell.

Gondolom – vagyis remélem –, hogy a nagy részetek nem azért utazik, hogy aztán elmesélhesse másoknak, hogy ezt is láttam, oda is bementem, azt sem hagytam ki és mindent megkóstoltam, hanem hogy kielégítsétek azt a wanderlustot, ami bennetek van. Számomra a bakancslista lényege ugyanaz, mint minden más listáé: levegye a terhet a memóriámról, igyekszem mindent feljegyezni (=elmenteni instagramon, felvésni a keepbe egy-egy linket, stb.), ami megtalál.

Így néz ki a bakancslistám

A blog kezdete óta szerepel egy lista az oldalon, ezen sokáig csak felsoroltam – kontinensenként – azokat a városokat, térségeket, ahova el akarok jutni. Aztán rájöttem, hogy esetenként nem feltétlenül egy konkrét helyszín a cél(pont), hanem egy élmény, például minden vágyam elvégezni egy kéthetes olasz nyelvtanfolyamot Olaszországban, de egyelőre nem tudom, melyik városban, nem is feltétlenül ez a lényeg ebben az esetben. Vagy mondjuk állatira jó lenne látni a sarki fényt, aztán hogy ez Izlandon, Skóciában vagy valahol máshol jön össze, nekem nyolc. Vannak azért helyspecifikus élmény-vágyaim is, pl. hummuszt enni Tel-Avivban, macskákat simogatni Isztambulban, a két tenger találkozásánál gázolni a vízben Skagennél… jézusom, ez a felsorolás olyan, mint Marisa Tomei kismonológja az Oscarban, mielőtt azt hazudja a szüleinek, hogy terhes a sofőrtől.

A lényeg, hogy ahol tudom, kicsit próbálom behatárolni az élményt, amit szeretnék átélni, de vannak helyek, amelyeknek még nem néztem olyan nagyon utána, csak valamiért rájuk kattantam, és várom, hogy találkozzunk. Így hát most a listám is úgy néz ki, ahogy, nem is érdekel, hogy az egész egy összehányt városkupac, ezt elsősorban magamnak vezetem, csak épp publikus a blogon is.

Bakancslista ötletek utazáshoz

Ha még nem álltál neki listát írni, de szeretnél, gondolkozhatsz azon, hogy élményeket vagy helyeket szeretnél összeírni (esetleg mindkettőt, ahogy én is tettem). Ennek a listának szerintem az a lényege, hogy abszolút belső késztetésből jöjjenek az elemei, és ne azért akarj Barcelonába menni, mert az utóbbi két évben az összes barátod ott nyaralt. A városokhoz köthetsz látnivalókat, programokat, gasztronómiai vonatkozású dolgokat, pl. – Barcelonánál maradva – préselt gyümölcslevet inni a Boqueria piacon vagy felkutatni A szél árnyékában szereplő helyszíneket a városban, esetleg lefényképezni a Sagrada Familiát naplementekor… És nem muszáj egyedi hópihének lenned, ha közhelyes az álmod, akkor az, ha toronytámasztós képet akarsz a pisai ferde toronnyal, hajrá!

Ha valami eszedbe jut vagy megtetszik, írd fel valahová, később még lesz időd eldönteni, hogy ez valóban érdekel-e téged, vagy csak szeretnéd, hogy érdekeljen. Nem muszáj mindenkinek hátizsákos túrára indulni Délkelet-Ázsiába, ne érezd magad rosszul attól, hogy te nem vágysz ilyesmire.

A konklúzióm annyi, ami kb. bármilyen, nem számottevő vitás kérdésben lenni szokott: hagyjuk egymást élni, bakancslistával vagy anélkül. Ha valaki a hűtőszekrényre mágnesezi ki, tegye, tőlem laminálhatja is, de lehet fejben is vezetni, vagy csak épp mindig a következő utazásra fókuszálni. Mondjak még pár megnyugtató közhelyet?

Nyilván van valami felszabadító abban, ha nem rögzíted a terveidet, csak mész az árral, emlékszem ám, milyen jó érzés volt letörölni a moly.hu-n a teljes könyves várólistámat! Aztán csak elkezdtem újra felépíteni, mert kezdtem elveszni a kismillió új megjelenés, könyvajánló, stb. között. Ez van az úticélokkal meg élményekkel is, kiszűröm a zajt, marad a lényeg, amúgy meg nyilván állandó változásban van a lista.

Mondjátok el, mert kíváncsi vagyok, hogy nektek van-e ilyen listátok, és ha igen, milyen formában. Én most már egy kis füzetben is elkezdtem vezetni, de az ilyen dolgok általában csak azért történnek, hogy minél többet tudjak írni a kedvenc cicás tollaimmal, és hogy a sok üres füzettel kezdjek végre valamit.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a Travel Journalt a Facebookon, ahol mindig értesülhetsz az újabb posztokról; további képekért pedig látogass el az Instagramomra!