Nem muszáj szenvedni két utazás között

amikor nem utazom

Két okból írom ezt a bejegyzést: egyrészt terápiás célból, ugyanis ahogy beütnek a 20 fokok, automatikusan odakerülök valami olasz tengerpartra – sajna csak képzeletben -, és beindul bennem az elvágyódógépezet. Másrészt, tudom milyen érzés, amikor rohadtul mennél már valahova, de épp nem olyan az életed, és közben ömlik rád a social mediából, hogy az összes barátod, követetted hosszúhétvégézik meg repülőszárnyakat fotóz, te meg még hétvégén is be vagy osztva, nem tudsz szabit kivenni, vagy szimplán nem tudsz pénzt áldozni most egy útra. Nem fogok közhelyeket puffogtatni, hogy élvezd a tavaszi napsütést a Duna-parton, vagy hogy légy turista a saját városodban, inkább elmesélem, hogy én hogyan birkózom meg ezekkel az érzésekkel, meg egy picit beszélek arról, hogy amúgy ki vagyok, mit csinálok, mi az élet értelme, stb.

2019-ben vajon hova utazom?

2019-es tervek

Az az igazság, hogy baromira elkényelmesedtem tavaly utazás téren, mentem a jól bevált helyekre, amelyek másodszorra ugyanúgy, vagy talán még jobban beváltak, és ha arra gondoltam, hova utaznék 2019-ben, nem sok új ország ugrott be, legfeljebb olyan olasz városok, ahol még nem jártam. El is kezdtem gondolkozni azon, hogy lehet-e erre utazós blogot (meg instagramot) építeni, meg hogy amúgy olvas-e még bárki blogot, és ha igen, olyat olvas-e, ahol mindig ugyanazok a helyek köszönnek vissza. Kezdtem egy kisebb mélypont felé közelíteni, ami a legkedvesebb hobbimat illeti, és ebbe az állóvízbe jött egy irtó szuper karácsonyi ajándék.

Ez volt 2018

2018 utazas

A top utazós élményeimet már összeszedtem, de csak távirati stílusban, és képtelen vagyok kihagyni azt a ziccert, hogy még egy összefoglalót írjak erről az évről (meg aztán egy könyvajánlósat is, aztán egy tervezőset 2019-re). Mert hát idén volt egy kisebb fordulat az életemben, ami megoldást kínál például egy olyan problémára, amit a tavalyi évzárós posztban fejtegettem. Meg beigazolódott, hogy miért jó visszatérni egy olyan helyre, ahol már jártam korábban.

Mi újság? – Miért nincs kedvem írni és tervek a következő hónapokra

skócia

Valójában nincsenek sokkal ritkábban bejegyzések, mint régebben, csak én érzem úgy, mert egy kicsit beblokkolódtam. Hetek óta meg van nyitva egy piszkozat, egy nagyon átfogó Velencés poszt arról, hogy mit lehet egy nap alatt csinálni a városban. Arra gondoltam, az lesz a következő bejegyzés, amíg nem szerzek új utazós élményt, de mivel perpillanat engem is alig érdekel Velence, semennyire sincs kedvem befejezni. És még van sok más tényező a bloggal kapcsolatban, amin mostanában sokat gondolkozom, talán miattuk is alakult úgy, hogy nem volt kedvem leülni írni.