Amikor elmentünk Skye szigetére, és élveztük

katacita8 hozzászólás
Skye szigete

Talán sosem tudtam volna meg, hogy létezik ez a Skye nevű sziget, ha nem kerül a kezembe a könyv, amit úgy hívnak, Levelek Skye szigetéről. Bár aztán a franc se gondolta volna a könyvet olvasva, hogy ez a sziget Skócia túloldalán ekkora gyönyörűség, jó, hát nyilván zöld meg ott a tenger plusz biztos hegyek is vannak, de ez nagyjából az egész Felföldre jellemző, nem? Pedig Skye egy rendkívüli hely, egy kb. 100 km hosszú földdarab, ahol mindössze 12 ezren élnek, ahol a dombok között tündérek játszanak, és ahol egy alig szeles napon is lefújja az embert a szikláról egy fuvallat.

Salzkammergut útinapló III. – Bad Ischl és Hallstatt

katacita4 hozzászólás
bad ischl és hallstatt

Az utolsó nap reggelén szomorúan állapítottam meg, hogy 1. szünet nélkül esik az eső, 2. ez az utolsó nap. Még nem voltunk biztosak az aznapi programban, de azért abban elég sokan egyetértettünk, hogy Hallstattot jó lenne nem kihagyni. Végül megállapodtunk abban, hogy elindulunk Hallstatt felé, útközben pedig beugrunk Bad Ischl-be, ami szintén egy cuki kisváros, kivételesen nem tóval, hanem folyóval. Meg egy jóféle cukrászdával.

Salzkammergut útinapló II. – Salzburg, Hallein, Liechtenstein-szurdok

katacita1 komment
Salzkammergut útinapló 2. rész

Ott hagytam abba, hogy kitaláltuk, elmegyünk Salzburgba. Ennek a tervnek én voltam az egyik szószólója, mert hogy menjünk el, ha már egyszer úgyis ott vagyunk, meg tudjátok, a Mozartgolyó, és nyilván nem véletlenül szeretik az emberek ezt a várost. Az útinapló második felének kevesebb része szól majd erről a városnézésről, és több a természeti szépségekről meg egy cuki városkáról, aminek még életemben nem hallottam a nevét.

Salzkammergut útinapló I. – St. Wolfgang, Wolfgangsee

katacita10 hozzászólás

Én vagyok az a lány, aki a nyári hőségben nem forró homokról és türkizkék tengerről ábrándozik (na jó, néha azért mégis), hanem inkább hűvös vizű tavakról, felhőkről meg hegyekről. A kánikulában császkálás illetve fetrengés nem tartozik a kedvenc elfoglaltságaim közé, még szerencse, hogy pár éve rájöttünk, hogy nekünk sokkal jobb, ha inkább ősszel meg tavasszal vakációzunk. Most viszont a barátnőkkel kezdtük el szervezni a mininyaralást, és mivel egy komplett Mission: Impossible részt lehetne forgatni a folyamatról, azaz hogy találjunk egy mindenkinek megfelelő helyszínt plusz időpontot, ezért igyekeztem nem én lenni a szűk keresztmetszet. Sok vacillálás után Salzkammergut mellett döntöttünk, aminek én nagyon örültem, mert egy ideje rá voltam pörögve Hallstattra meg az egész környező tóvidékre.