Mi újság? – Miért nincs kedvem írni és tervek a következő hónapokra

skócia

Valójában nincsenek sokkal ritkábban bejegyzések, mint régebben, csak én érzem úgy, mert egy kicsit beblokkolódtam. Hetek óta meg van nyitva egy piszkozat, egy nagyon átfogó Velencés poszt arról, hogy mit lehet egy nap alatt csinálni a városban. Arra gondoltam, az lesz a következő bejegyzés, amíg nem szerzek új utazós élményt, de mivel perpillanat engem is alig érdekel Velence, semennyire sincs kedvem befejezni. És még van sok más tényező a bloggal kapcsolatban, amin mostanában sokat gondolkozom, talán miattuk is alakult úgy, hogy nem volt kedvem leülni írni.

TLDR

Tudom, hogy senki nem hiszi el rólam, de eléggé maximalista vagyok. Sokak szemében inkább lusta, csak ők nem tudják, hogy rengeteg feladatot azért halogatok, mert félek, hogy nem lesz tökéletes, félek, hogy kevés vagyok hozzájuk, nem értek hozzá eléggé, stb. [Ha ez ismerős, akkor pacsi.] Amikor elindítottam ezt a blogot – két éve -, az első perctől a legjobbra törekedtem, így a mai napig kifeszülök, amikor szerverleállás van, megváltozik egy plugin mögött valami, nem tudok direktben válaszolni a kommentekre és egyéb nyalánkságok. És ezek csak azok a tényezők, amelyek nem rajtam csúsznak el (persze megjavítani nekem kell őket).

Ezeken a technikai apróságokon kívül tele vagyok elvárásokkal magam felé. Legyenek szépek a képek, a szöveg legyen kellően informatív, mégis szubjektív. Ezekre a dolgokra nagyon háklis vagyok. És ott van a SEO, a drága, amiről már elég sokat tudok, és pontosan tudom, hogy hogyan lehet felhúzni egy-egy posztot, hogy a megfelelő, népszerű kulcsszavakra elöl legyek a Google-ben. A keresőoptimalizálás egy jó és hasznos dolog, látom, hogy milyen eredményeket lehet elérni vele, és bizony nekem is sikerült feltornásznom magam elég előkelő helyekre bizonyos kulcsszavakra.

Csak azt vettem észre, hogy már utazás közben is néha azon gondolkozom, hogy hogy kéne majd rendszerbe foglalni a beszámolóimat, hogy minél többen rátaláljanak – és ebben benne van az is, hogy szeretnék minél több embernek segíteni. De látom, hogy mire keresnek főleg az emberek, és közben tudom, hogy én mit szeretnék képviselni, átadni a blog által, és a kettő nehezen hozható össze. Sokszor sikerült, de most épp nagyon elegem van abból, hogy többet gondolkozom azon, hogy hogyan írhatnék – vagyis inkább hogyan állíthatnék össze egy posztot – úgy, hogy a Google kis robotjai megfelelőnek találják, mint azon, hogy én mit szeretnék átadni. Biztos van egy egészséges egyensúly, de nálam ez most megcsúszott.

De ez nektek biztos nagyon uncsi, úgyhogy ezt a részt le is zárom azzal, hogy nem tudom, mi kell ahhoz, hogy jobban szeressek írni, meg főleg ahhoz, hogy elengedjem a saját elvárásaimat (meg a Google algoritmusáét :D), majd még kitalálom. Inkább beszéljünk az utazós tervekről!

Utazós tervek az év maradék részére

Két országba vettem repjegyet, és bízom benne, hogy mindkét esetben fel fog szállni a gép. Ha tudtok valami ráolvasást, ami ezt erősíti, küldjétek légyszi! Főleg odafelé lenne fontos.

Skócia – A Felföld

Két éve megnéztük Skye szigetét, és imádtuk. Olaszország mellett nekem Skócia az a vidék, ahol otthon érzem magam – máshogy otthon, de otthon. Miután lefoglaltam a repülőjegyet Edinburgh-ba (ezúttal nem Invernessbe érkezünk, most többe került volna az átszállós jegy), elkezdtem tervezgetni, hogy az 1 hét alatt mi mindent fogunk majd megnézni – autót is bérlünk -, aztán rájöttem, hogy a távolságok és a látnivalók mennyisége miatt esélytelen, hogy túl sok célpont beleférjen.

Scorrybreac, Skye

Az útiterv tehát: Edinburgh repterén felvesszük az autót, egy éjszakára elmegyünk a Loch Lomondhoz, onnan fel északra Skye-ra a Glencoe-völgyön át. Skye-ra 3 napot terveztem, utána vissza a Glencoe közelébe Fort William mellé 2 éjszakára, majd mivel baromi korán indul vissza a gép, a reptérhez közel, South Queensferryben foglaltam egy Airbnb-t az utsó estére. Szóval se Edinburgh, se North 500, de így is egy csomó csoda vár minket, Edinburgh-n meg nem akarok végigrohanni pár óra alatt, illetve a közelében van sok pici város, ami érdekel, így oda majd máskor. Meg a North 500-at is máskor csináljuk meg.

Bologna

Hát erről meg nem tudok sokat írni, mert fogalmam sincs, mi lesz, hogy lesz, egy barátnőmmel megyünk ketten decemberben, még sosem jártam Bolognában, és nagyonnagyon rá vagyok pörögve, de előbb Skócia!

Köszi továbbra is mindenkinek, aki olvas, meg nagy löketet tud adni, amikor kedves visszajelzést adtok, most is azért ültem le megírni ezt a posztot, mert tök jól esett mostanában pár üzenet, amit kaptam (a kérdéseknek is nagyon örülök egyébként, szóval írjatok bátran, ha elakadtok a szervezésben). Írjatok bármit a fentiekkel kapcsolatban, hogy ti miket olvasnátok szívesen, inkább a hasznossági faktor a lényeg vagy az, hogy benyomásokat kapjatok egy adott helyről?

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a Travel Journalt a Facebookon, ahol mindig értesülhetsz az újabb posztokról; további képekért pedig látogass el az Instagramomra!

6 hozzászólás a következő bejegyzésen: “Mi újság? – Miért nincs kedvem írni és tervek a következő hónapokra

  1. Kata, SEO ide, SEO oda, én anélkül is nagy lelkesedéssel olvaslak – forever :) Az egyensúlyt neked kell megtalálnod, és én a maximalizmusodat is meg tudom érteni, ezzel nem vagy egyedül, hisz az ember szeretne valami tökéleteset lerakni az asztal, azaz jelen esetben kiposztolni a blogra. Nagyon érdekes, amit írsz, nekem az idei nyaram feladata volt az, hogy visszaszokjak arra, hogy élvezzem a dolgokat, ott legyek és ne állandóan a mobillal fotózzam le az élményeket, meg ne arra gondoljak, hogy hú, milyen jó insta-kép lenne ebből.
    Nagyon jó utakat kívánok neked, Edinburgh miatt irigyellek, hatalmas vágyam, gyűjtöm hozzá a muníciót egy ideje, majd lehet kérek tőled tippeket, hogy pár napba ott mi fér bele és hogyan :)

  2. Nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt, de szerintem mindenki a saját, egyedi hangodért szeret, szóval ennek megtartása legyen az elsődleges. A Google legyen csak második. :)
    Én is néha azt érzem, mintha csak azért fotóznék, hogy legyen mit kitenni valahova, ezért igyekszem ezt elengedni és ahogy Nikkincs írta, inkább ott lenni a pillanatban.
    Kíváncsi leszek, mit mondasz majd Bolognáról, mennyire fog tetszeni.

  3. Niki, köszönöm <3 Azt már megtanultam, hogy a legjobb pillanatokról nem készül fénykép :) Sosem fogom tudni pl. egy utazás legcsodásabb momentumait visszaadni, de ezt már el is engedtem, azok megmaradnak másképp. De ha már te is figyelsz erre, az tök jó!
    Köszi, Edinburgh-ban igazából egy percet sem fogunk most tölteni, oda majd szeretnék visszamenni egy másik út alkalmával, amikor felfedezem a környező városkákat is (van egy Fife nevű régió egy csomó állati cuki tengerparti várossal, pl St. Andrews, Anstruther, stb., keress rá, ha szeretnél olvadozni) :)
    De most még a Felföldben szeretnék elmélyedni egy kicsit (így is csak egy kis részét járjuk majd be, de nem baj).

  4. Én alapvetően a stílusod és a benyomásaid miatt szeretem a posztjaidat. És a képek miatt. A fontos infókat hivatalos honlapokról, tripadvisorról, google és barátaiból gyűjtöm össze :)

  5. Nita, szerintem a fontos és igazán érdekes pillanatok úgyis megmaradnak, ha nem fotózzuk le őket, sőt, nagyon sokszor érzem, hogy nem vagyok hajlandó megszentségteleníteni a pillanatot azzal, hogy előveszem a gépem vagy a telefonom, de ezzel már régen is így voltam, amikor tiniként utazgattam, és akkor a szüleim kérdezték, hogy dehát miért nincs kép erről meg arról? Hát azért, mert tök nem volt kedvem az adott percben ezzel foglalkozni :D

    Barátnőm már felkészített, hogy télen simán lehet nagyon szar idő Bolognában, de nagyon kíváncsi vagyok rá, rég voltam már Közép-Olaszországban és vágyom erre a hangulatra :)

  6. Kata, köszi a visszajelzést, nekem ez sokat jelent. <3 azért próbálok informatív is lenni, mert tudom, hogy jól jön néha, de nekem is az a fontosabb, hogy azt adjam át, hogy nekem mit nyújtott egy hely, és örülök, ha ez tetszik neked. :)

Hozzászólás