Nápoly vagy Sorrento jobb bázis egy campaniai utazáshoz?

Amikor először utaztunk Campaniába, sokat vacilláltam, hogy Nápolyban vagy Sorrentóban legyen a bázisunk. Akkor még nem döntöttem el, hogy mennyi látnivalót (és melyikeket) szeretnék belesűríteni az 5 napba, illetve magamat valamennyire ismerve úgy gondoltam, Nápoly kaotikussága nem fog megnyerni magának. Aztán Kata posztja azonnal meggyőzött, hogy ne vacakoljak olyan kis üdülőfalvakkal mint amilyen Sorrento, menjek be Nápoly sűrűjébe, mert jó lesz az nekem. Akkor ki is maradt az egész Amalfi-part és Sorrento is, idén viszont két napot szántunk az említett térségre, úgyhogy megkísérlem megválaszolni a címben szereplő kérdést, amely egyébként utazós csoportokban is vissza-visszatér.

A legjobb utazós könyvek, amiket 2017-ben olvastam

utazós könyvek

Le sem tagadhatom a könyvesblogos múltamat, kényszeresen meg akarok osztani valami listát az könyvélményeimről, és mivel a legjobb olvasmányok a tavalyi évben többnyire érdekes, messzi helyeken játszódtak, könnyű dolgom van, simán bepasszírozom ezeket az utazós könyveket az blogba. Az utolsó összefoglalóm 2017-ről, innen már csak előre megyünk.

(Nem)tervek 2018-ra

2018 tervek

Biztos tök vicces lesz visszanézni ezt a bejegyzést egy év múlva, és konstatálni, hogy a halvány elképzelésekből mennyi minden (nem) valósult meg. Viszont nem is az a célom, hogy december 31-én megtervezzem a teljes jövő évem utazásait és blogos feladatait, inkább egyfajta bővített wishlistet szedtem össze, amiről lehet majd szemezgetni, ha egyáltalán később eszembe jut még ez a poszt. Jólesik most ebben a tudatlanságban lebegni, várom, hogy jöjjön valami impulzus, ami elvezet az első 2018-as repülőjegy-foglalásig. Mostanában sokan kérdezgetik, hogy hova indulunk legközelebb, de senkinek nem tudok válaszolni, mellesleg köszi mindenkinek, hogy a miért nem házasodtok össze és a mikor lesz gyereketek helyett inkább ezt kérdezgetitek.

A korlátokról — én és az utazás #2

fóbiák tengeribetegség

Az egyik barátnőmmel nemrég az utazási élményeinkről beszélgettünk. Meséltem Skóciáról, a nagy hegyekről, sziklákról, ahonnan lélegzetállító kilátások nyíltak a szigetre és a tengerre. Így került szóba a tériszony, amivel ő is küzd, és tudom, hogy még nagyon-nagyon sokan, ez pedig elég sok esetben korlátozó tud lenni egy utazás során. Kilátók, üvegpadlójú magaslatok, libegő, hegymászás, óratorony teteje, és minden hasonló kizárva — illetve persze fel is lehet venni a harcot a félelmünkkel, csak az nem annyira egyszerű. Engem két dolog korlátoz, ha utazásról van szó. Mindenképpen örülök, hogy egyik sem a tériszony illetve nem is a repüléstől való félelem, őszintén együttérzek azokkal, akik a rettegésüket így vagy úgy legyűrve mégis felmerészkednek a levegőbe.